Barion Pixel

Minden vásárlás után 3%-ot faültetésre költünk! Részletek

Skip to content

Ha ezt tudtam volna, mielőtt szülök… 1. rész

Ma már a legtöbb kórház zászlójára tűzte ki a hangzatos “bababarát” jelzőt és lépten-nyomon így reklámozzák szülészeti és újszülött osztályukat. Ez alatt az úgynevezett room-in rendszert értik, ahol folyamatosan együtt lehet anya és babája a szülés után.

Remekül hangzik, hogy csak az orvosi vizsgálatok és a fürdetések idejére viszik el tőled a kisbabádat a kórházi tartózkodás idején, nem? Van lehetőségetek összeszokni, kialakulhat és megerősödhet a kötődés köztetek és mire a zárójelentést a kezedbe kapod, már magabiztos, boldog anyaként távozol karodon egy tündéri csecsemővel. A valóságban azonban 3 napig nulla segítséggel kell ellátnia az újszülöttjét a nap 24 órájában a kismamának, aki éppen csak túl van egy fizikailag és érzelmileg végletekig kifacsaró eseményen.

Sokan arról számolnak be, hogy jobban kimerítette őket az a pár kórházi nap, mint maga a szülés. Tényleg nem lehet egyszerre anyabarát és bababarát egy újszülött osztály? Mit tehetne a kórház és mit tehetnek a szülői szerepre készülő párok, hogy ne túlélőtábor-élmény legyen a bent töltött idő?

Régi rendszer: szülés után katonás rend

Anyáink idejében még az volt a szokás a legtöbb kórházban, hogy az újszülött babákat elvitték szülés után, majd nappal háromóránként betolták az anyukáknak, akiknek 20 perc állt rendelkezésre szoptatni, majd vitték is vissza a csecsemőket – ha sikerült a mellretétel, ha nem. A síró piciknek automatikusan ment a tápszer a nagy lyukú cumisüvegből, így nem csoda, ha nagyon sok nő legfeljebb pár hónapig tudta anyatejjel táplálni a gyermekét.

Ebben az órához igazított, rideg rendszerben nem lehetett a szoptatás és a kötődés beindulását elősegítő együttlét feltételeit megteremteni. Ma már tudjuk, hogy rendkívül fontosak az első napok élményei, anya és babája sokkal könnyebben összehangolódnak, ha nem választják el őket. A sok gyakorlás és a szoros közelség hatására beinduló hormonokkal az tejtermelés is hamarabb beindul és nagyobb eséllyel tudja kizárólag ezzel táplálni az újszülöttjét az édesanya.

Tehát az igény jogos volt, hogy minél többet lehessenek együtt a kórházi szobában. Erre érkezett válaszként a room-in rendszer, ami pár év alatt teret hódított szinte az összes hazai intézményben. A módszer mögött álló szándék tehát jó és üdvözlendő, de mint oly sok területen, itt is a gyakorlati megvalósítást érheti kritika.

Az anyakínzó room-in

anya és újszülött babája
Anya és újszülött babája számára fontosak az első napok

Keveset beszélünk arról, hogy mi is történik egy átlagos szülés után. Jó esetben jön az ún. aranyóra, elkészülnek az első fotók, közhírré teszik az örömhírt a friss szülők és jönnek az első gratulációk. Majd apuka hazamegy kiheverni az átélt izgalmakat. A frissen szült nőt eközben betolják a 2-3 ágyas szobák egyikébe az újszülött osztályon, a kisbabáját pedig legfeljebb első éjszakára gurítják be a csecsemős nővérekhez, de egyre több helyen már ennyi időre sem viszik el.

Gyakorlatilag a nulladik perctől kezdve az anya feladata, hogy ellássa a kisbabáját. Ezzel nem lenne semmi gond, ha épp nem hatalmas vérveszteség után, reszkető lábakkal, vérben tocsogva, fájó gát- vagy császársebbel kellene ezt a kihívást megugrani.

Kevesen érzik magukat fittnek egy kimerítő vajúdás és szülés után, minél több pihenésre, alvásra lenne szüksége az anyáknak az első napokban. Na ez az, ami gyakorlatilag lehetetlen küldetés: egy átlagos kórházi szobában ugyanis majdnem többen fordulnak meg egy nap alatt, mint a Keleti pályaudvaron egy őszi vasárnap délután. Lássuk, hogy kik fognak megjelenni az ágyad lábánál:

  1. Neonatológus – aki a babák egészségét vizsgálja
  2. Nőgyógyász – aki megnézi/kérdezi, hogy te hogy vagy
  3. Ápoló – aki napi ötször az étkezéseket behordja és a szükséges ágyneműcserét elvégzi
  4. Csecsemős nővér – aki akár naponta többször jön, mert elviszi vizitre, fürdetésre, kötelező vizsgálatokra a babákat,
  5. Kórházi adminisztrátor – a gyermek iratait intézi, egyeztetni jön a dokumentumokat
  6. Babafotós – sok kórházban van házi fotós, aki újszülött fotó-csomagokat kínál
  7. Takarító – napi kétszer jön és felmos

Ha kell infúzió neked, például az igen gyakori vérszegénység miatti vaspótlás, akkor azt is napi kétszer felteszik, majd leszerelik. És ha épp senki nem jön be hozzád, akkor az egy nappal később érkező szobatársadnál is ugyanezeket a köröket lefutják. Ha pedig este van és csak az éjszakás nővér gyógypapucsának csattogását hallod, akkor ott fekszel félig felkapcsolt villanynál (mert valami életidegen protokoll szerint állítólag ezt kívánja a biztonság) és próbálsz aludni a rettentő kényelmetlen ágyon a fájó gát vagy hasi sebeddel és akkor garantáltan valamelyik csecsemő a szobában elkezd sírni…

Ezeket a hatásokat az egyágyas szoba megfizetésével tudod számottevően csökkenteni, de általában ezek foglaltak, mert túlkereslet van rájuk, így a többségnek – ha akarja, ha nem – folyamatos zajban, fényben, idegenek között kellene kipihennie magát. Wellness-program a javából, nem igaz?

Apajogok gyerekcipőben

apa és gyermeke

Látogató nem jöhet be a többágyas szobákba, legfeljebb a folyosóra, társalgóba, így érdemi segítséget nem tudnak adni neked. Persze rendben is van, hogy a szobában zajló szoptatási kísérleteket ne zavarják a szobatársak hozzátartozói, csak hát így tényleg lőttek a pihenésnek.

Ebben a rendszerben az apák csak annyi szerepet kaphatnak, mint egy mezei látogató, ami nagyon káros gyakorlat. A kötődésre és közelségre a gyermekükkel ugyanis ők is vágynak: már 9 hónapja várják, hogy végre legyen testközeli élményük vele! Csak a kevés számú, fizetős, egyágyas szobákban van lehetőség, hogy mindkét szülő minőségi időt tölthessen együtt a legújabb családtaggal.

Ennek nem így kellene lennie!

Ha érdekel mi az, amire jobb, ha felkészülsz az újszülött osztályokon, akkor olvasd el a 2. részét a cikkünknek.